Nosztalgia♥

Hallgat: Taylor Swift - Love Story
Uhh... Összevesztem bátyámmal. Mert ő akart menni zuhanyozni, mikor én már a vízben ültem... A férfiak mutatják az értelmi szintjüket. Nem akarok ezzel senkit sem megbántani, természetesen vannak rendes pasik, de az elég ritka. Én antipasizta vagyok. Nem fasizta. Pasizta. Kinek a pap, kinek a papné...
Mindegy. Szóval zenét hallgattam, nem igazán hallottam, mit ordibál, de azt hallottam, hogy kurva, ribanc, bazdmeg, és egyéb kedves jelzők. Ő egy minta bátyó. Terhesnek hisz, mert egyszer a pofámba fújta a füstöt, én meg köhögni kezdtem. Erre megkérdezi: Mi van, terhes vagy? Mondom, hogy nem, erre elkezd pattogni, mint a kurva isten...
Aztán prostinak nevez, mert egyszer magas sarkúba mentem le a boltba. Mondom oké. Nem érdekel, hogy mit gondol rólam. Drogdíler, sörözik, és ribancokat hord fel a lakásba, és akkor dugnak egy sort, amikor én is otthon vagyok. Cipő fel, fülhallgató be, max-ra, és pápá. Ilyenkor általában elmegyek a Mammutba, és ott összefutok pár barátnőmmel egy jó öt percre. Ma is ez volt. Talán holnap is ez lesz. Bár kétlem, mert anyu mindent megtud. Nem én köpöm be, deee... Vannak arra utaló jelek, hogy elvoltak.
Ma csak t15percre mozdultam ki, amíg a bátyám és a csaja végeztek. Hagytam őket, mert nem igazán érdekelt, mit csinálnak. Ha itthon maradtam volna, lebasz. Vitázni meg nincs kedvem vele, ha nekem van igazam (ami általában így van, ő síkhülye, kétszer bukott matekból), akkor is én szívom, mert ő egy fasz, és bever nekem egyet. Lila foltokat pedig nem szeretnék magamon látni.
Még gyerekkoromban kórházba juttattam, mert ő meg akart verni. Én a kanapéra feküdtem, és tüdőn rúgtam, ő meg nem kapott levegőt. Akkor bűntudatom volt, már leszarom. Megérdemelte. Ő is juttatott kórházba már a folytogatásaival. Egyszer pont Balaton előtt kerültem oda, mert mondtam valami olyat, ami neki nem tetszett, és a falhoz vágott.
De magam is el tudom érni, hogy bejussak. Bőrrákos vagyok, és szeretem az extrém sportokat. Falmászás közben mindig leestem, már csak néha fordul elő, amikor megcsúszik a lábam. Görkorizás közben majdnem beleestem a Dunába, mert nem figyeltem, és fellökött egy kutya. Aztán amikor a Margitszigetre értünk nyolcszor fellöktek minket. Ballagáson a cipő pedig porcig feltörte a lábam. Lelki sokk, mi? Voltam már pszichológusnál, mert nem viselkedtem jól a suliban. Na, meg mert állítólag skizofrén vagyok. Ez honnan jött? Kihangosítottam a telefont, beszélgettem a barátnőmmel a fürdőben, erre bátyám benyit, és nem látja a mobilt. Innen.
Rajzolnom kellett mindenfélét. Bokrokat, fákat, eget, nyulakat, medvéket, méhecskéket, virágokat, napokat, felhőket... Hadd ne soroljam fel, még mindig kiráz a hideg. Vasárnapi iskolában még Jézust is le kellett rajzolom, amint keresztre feszítik. Rajzoltam két botot, és egy pálcika embert.
Hallgat: Britney Spears - Womanizer
Most Amy és én versengünk. Nem versengünk, de el akarjuk olvasni a másik blogját. Ő sokat ír. Én nem annyira. Ő lassabban ír, mint én. De többet. 50-50? NEM. Tíz oldalas regényeket fog írni. Nekem az első bejegyzéseim voltak olyan hosszúak. Na, meg persze ez. De szerintem lesz még ilyen...
Hallgat: Ai Otsuka - Cherish
Aztán most hirtelen eszembe jutott még egy gyerekkori élmény. Másfél éves koromban az udvaron sétálgattam, anyám és a barátnői közben beszélgettek, bátyám meg kergetett. Akkor még jóban voltunk. Anyu látta, hogy bele fogok lépni a vízelvezetőbe. Az ilyen mélyített rész, maibe beleakadt a lábam. Reménykedett benne, hogy kiteszem a kezem, mint minden normális ember. Tévedett. Eldőltem, minz egy zsák krumpli, csak hogy őt idézzem. Bátyám csak nevetett, én meg elterültem, mint a Nagyalföld. Anyu odajött hozzám, és ismételten idézem: A szám szétnyílt, mint a rózsa. Azonnal bevittek a kórházba, de hazaküldtek, mert ebéd után nem aludhattam, ugyanis meg is fulladhattam volna. Három óra múlva bealudtam, és visszavittek. Anyu szerint az orvos jófej volt, és belül varrta össze a szám, hogy ne látszódjon kívül. Szóval, gyorsan összevarrták, és kivittek. Három szíjjal voltam odarögzítve az ágyhoz, ami érdekes nézhetett ki, ugyanis jó, ha voltam akkor 70cm. Anyu veszekedett az orvossal, de nem ez volt az utolsó eset. A szemésszel is veszekedett, mert nem köszöntem neki, erre a nőci azt mondta, beszédképtelen vagyok. Anyád.
Hallgat: LM.C - Hounted House Make a Secret
Chelsea-val is nosztalgiáztunk egy sort. Ő azt mondta, hogy a házban volt mindig egy szőnyeg, amiben megbotlott. Két éves, cuki baba volt. De mindig, mikor megbotlott, felkiáltott, hogy: Ó, basszameg! Én kb. öt percig ezen nevettem, mert vannak róla képeim, és el tudom őt képzelni. Plusz ismerem is...
Egyelőre ennyi. Szerinem megdöntöttem a rekordomat...
byebye♥